2010. december 31., péntek

B.Ú.É.K.

Happy New Year minden kedves olvasónknak :) Bulizzatok egy jót, eresszétek el a hajatokat, és piáljatok sokat :D 2011-re is sok sikert, és reméljük, továbbra is olvastok minket :) Pici pocis ölelés <3

2010. december 28., kedd

Új blog

Sziasztok. Nos, mint az utóbbi bejegyzésemet is olvashattátok, mi a véleményem egyes emberekről. Így Allie-val karöltve létrehoztunk egy blogot, ami ezzel a témával foglalkozik, egy kis Twilighttal fűszerezve :D Ez nem egy könnyed, csöpögős, szerelmi történet lesz. Ez a történet valós eseményeket dolgoz fel, s a valóság talaján marad, szembesítve az érintetteket a tetteik súlyosságával. Nézzetek be! Remélem, elnyeri a tetszéseteket.


http://jegsziv.blogspot.com/


Egy kis videó hozzá:

2010. december 27., hétfő

Csak gondolkodj el egy percre!

Sziasztok. Ezt a kis szösszenetet az egyik blogom fejijébe írtam, de úgy gondoltam, megosztom veletek is. Csak annyit kérek, hogy akikre ez vonatkozik, csak gondolkodjanak el 1 percre. Képzeljék bele magukat abba, amit ők tesznek másokkal. Lehet utálni vagy sem, de undorítónak tartom ezeket az embereket. Facen létrehozhattok egy AntiPuszmó fanclubot is. Én mégis ezt gondolom.





„Olyan jó lenne egyszer végre teljes szívből sírni. De ez sohasem valósulhat meg, hisz lassan, de biztosan, az idők folyamán sikerült elvesztenem az érzelmeimet. Sikerült teljesen érzéketlenné válnom. Kizárnom az életemből az érzéseket. Hisz megtanultam, ha közömbösnek, ha lélektelennek tűnök, a külvilág elhiszi, hogy nekem semmi sem árt. Hogy csak egyszerűen felfogom a sértéseket, megaláztatásokat. Megszokták, hogy én mindent lenyelek. De attól függetlenül semmit sem felejtek el. Minden egyes alkalomra emlékszem. Minden egyes alkalomra, miután telesírtam a párnám, majd később végleg elapadtak a könnyeim. Nem voltam képes több könnycseppet ejteni, hisz elfogytak a sok megaláztatástól. Jégszoborrá váltam, most mégis legszívesebben kikiáltanám az egész világnak: „ Hogy én is ember vagyok. Ugyanúgy, mint ti.” De ez végül is kit érdekelne? Senkit. Hisz az emberiség gyarlóvá, önzővé, kapzsivá vált. Örömét leli, ha a porba tiporhatja valamelyik fajtabelijét, aki gyengébb. De hatalmasat téved mindenki. Épp azok a legerősebbek, akiket megaláznak. És hogy miért? Belegondolt már valaha is valaki, hogy milyen lelki önfegyelem, lélekjelenlét szükséges ahhoz, hogy feldolgozd mindezt? Mondjuk feldolgozásról hülyeség lenne beszélni, hisz ezeket az emlékeket egész életén át cipeli magával az ember. Ezt nem lehet feldolgozni, csak valamilyen szinten elnyomni. Elhitetni magunkkal, hogy már rég túlléptünk rajta. De mindez hazugság. Mégis oly jó hazudni a szívnek, becsapni az agyat. A rossz emlékeket miért nem lehet egyszerűen csak kitépni és elhajítani jó messzire? Nem, úgy túl könnyű lenne minden. Márpedig, ha könnyű lenne az élet, nem lenne szükség halálra. Miért is lenne? Márpedig egyeseknek az hoz megváltást. Az az utolsó szalmaszáluk. Ha könnyűvé válna az élet, megszűnne a ragadozó és zsákmány viszonya, így a körforgás is eltűnne. Márpedig körforgásra szükségünk van. Hisz általa legalább megmarad a „holnap minden jobb lesz”. Így legalább élhet bennünk a remény egy töredéknyi szikrája. Mégis oly jó lenne, ha az ember kiordíthatná magából az összes fájdalmát. Ez vajon miért nem lehetséges? És miért érzi úgy bárki is, hogy különb, mint bármelyik más embertársa? Egy biztos: mindkettőt örök rejtély fedi.”

2010. december 24., péntek

Boldog Karácsonyt mindenkinek :)

Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni minden kedves olvasómnak <3 Mivel ez az első karácsonyom így veletek ( de remélem nem egyben az utolsó is ). Köszönet nektek mindenért :) Aztán nehogy vki belefulladjon a sok kajába :D Ui: Nikós videót akartam beszúrni, de nem akarom megölni szegény Allie-t :D Már így is kiakasztom szegényt :D









Jézuska

Szenteste jöttem én, ajándékot hoztam én. AliceCarror személyes Jézuskája meghozta a Karácsonyi Novellákat, hogy a karácsonyotok a Twilighttal is teljen.
Békés Ünnepeket, angyalok!
Ha van kedvetek véleményezzétek... :) Szeretlek Titeket! ÉS nézzetek be Puszmó blogjára! takacs-nikolas.blogspot.com
Karácsonyi Novellák

2010. december 22., szerda

Hahahahahahahahahaha :D

Hát sziasztok drágaságaim :D Puszmó előrukkolt számotokra egy újdonsággal :D Nem is kell többet beszélnem róla, hisz a webcím mindent elárul :P Csak annyit kérek, hogy ne jöjjenek olyan emberek az oldalra, akik csak veszekedni szeretnének. Tiszteletben tartom, hogy ők mit és kit szeretnek, így arra kérem őket, hogy ők is tartsák ezt tiszteletben. Köszönöm :)


http://takacs-nikolas.blogspot.com/


Pici poci <3

2010. december 21., kedd

Help me!

Tom, h nem érdekellek titeket, de ha mégis lenne vki, aki megszán :D A téli szünetbe nincs vkinek 1 pöppnyi ideje arra, h csináljon 1 fejlécet?:D Nem twilightos kellene, hanem vmi más :D Vki szánjon már meg please :D Tom, h felesleges volt süketelnem, de mindegy :D Addig is fogyott az ujjam :D

2010. december 11., szombat

Facebook - Alice

Sziasztok!
Kedves olvasóim, újabb kéréssel áldozom felétek. Csináltam magamnak egy facebook profilt (Alice Carror néven, tetszik gombbal), több okból is.
A facebook elterjedtem, mint a twitter, így veletek si könnyebben gyorsabban kommunikálhatok.
A másik egy kicsit önzőbb ok. Olvastam egy marketing-könyvet, amely arról írt, hogy, ha valakinek van ilyenje, úgy könnyebben mennek a promóciós dolgok, lefordítva, kiadathatok így egyszerűbben könyvet.
Kérlek benneteket, aki olvas és van facebook profilja, dobjon lájkot és ismerjen meg. ne féljetek írni!


És olvassátok a frisst, ha még nem tettétek x)

2010. december 10., péntek

Sok hülyeség 1 bejegyzésbe :D

Na gyerekek, készüljetek fel, Puszmó most bejegyez :D Ebből semmi jó nem sülhet ki :D
Először is: megkésve ugyan, de utólag is Boldog Mikut mindenkinek :) Remélem, mindenkinek ien volt :P



Most már, h befejeztem a poénkodást, ideje belevágnom a mondandómba :D Két dologban segítséget szeretnék kérni, egyben pedig én segíteni :P

1. Mindenhol azt olvasom, hogy ezzel meg azzal lepik meg a blogosok az olvasóikat karácsony alkalmából. Nekem semmi jó ötlet nem jutott az eszembe ( a slashen és a femaleslashen kívül, amitől Allie szívinfarktust kapna :D ) épp ezért szükségem lenne tőletek ötletekre. Hogy van-e vmi, amit szívesen olvasnátok. Előre is köszönet mindenkinek :)


2. Tudniillik, hogy a blogon Allie a dizifelelős, mivel én finoman szólva sem vok jó ebben :D Az is tudniillik, h több blogom van ( mert függőségben szenvedek :P ) Mivel Puszedlimnek is vannak saját blogjai, plusz suliba is jár, nincs sok szabadideje, és én nem akarom még azzal is fárasztani, h ide kellene fejléc vagy oda. Szóval... nem tudom, hogy ilyen előfordult-e már, de azt szeretném kérdezni, hogy vki lenne a dizifelelősöm más blogokon? :D VH az Allié, már ha nem koptat le :P Nem tudom, mit szokás ilyenkor felajánlani, vagy mondani. Lehet, senki se jelentkezik majd :D Akkor így jártam :D Na mindegy :D Ha vki megszánná ezt a szerencsétlent, nagyon megköszönném :D


3. Végre nem kérek, hogy lehet ez? :D Lassan befejezem a pofázást :D Vkinek nincs szüksége bétára? :D Végül is, most is kérek, szóval mindegy :D Vállalnék bétázást, ha vkinek kellenék :D

Amennyiben megszántad ez a szerencsétlent, és szeretnél neki segíteni a puszmo@gmail.com e-mail címre várja az adományokat :D Előre is köszi mindenkinek :)
e-mail: puszmo@gmail.com

Cupp cuppoltat titeket:    

Puszmó

2010. december 9., csütörtök

EM-12.fejezet- Barbie girl :D

Hát sziasztok :D Végre meghoztam a frisst :P Jaj, imádtam ezt a részt :P Ha elolvassátok, ti is rájöttök, miért :D   I <3 Emmett :D Jó olvasást :)      



  ( Nessa szemszöge)


Axe egész este Clara szájában csüngött. Nem értem, hogy lehetnek ennyire hülyék a lányok. Köztudott, hogy a bátyámnál egy lány csak egy menetig tart. De ez a plasztik baba a WC-ben arról áradozott a barátnőinek, hogy mennyire belezúgott Alexanderbe, s a bátyám is belé. Végül is nem nekem fog fájni. Miután lehúztam pár srácot italügyileg, s megvolt a napi nyelvgyakorlásom is, szóltam a skacoknak, hogy húzhatnánk haza.



Testvérem még kért 10 percet, amit én jobbnak láttam kint eltölteni. Szükségem volt egy kis friss levegőre. Kikértem a kabátom a ruhatárból, majd elhagytam az épületet. A disco előtt egy hosszú, egyenes utca húzódott, néha-néha megszakítva egy-egy kisebb utcával. Azért, hogy ne unatkozzak, elkezdtem sétálgatni 50 méter távolságon oda-vissza. Nem is történt semmi szokatlan. Néhány perccel később elhaladt mellettem egy fekete Mercedes, aminek a vezetője igencsak megnézett engem. Jót mosolyogtam rajta, mígnem észre nem vettem, hogy a kocsi megáll, majd visszafordul. Próbáltam magam nyugtatgatni, hogy nem az történik, amire gondolok. A jármű vészesen közeledett felém, s a vezetőülés felőli ablak is lehúzódott. Amikor már csak néhány méterre volt tőlem, az autó elkezdett lassulni. Amennyire ki tudtam venni a sötétből, a volán mögött egy 30 év körüli férfi ült. A korához képest viszonylag jól tartja magát. Szerencsére néhány srác pont kiesett az ajtón, így a Mercedes továbbhajtott. A fiúk elhaladtak mellettem, egészen a buszmegállóig, ahol is letáboroztak. Legalább ők nem néznek kurvának! A fekete Mercedes megfordult a sarkon, majd megindult felém. Nem veszi a lapot ez az idióta? Elkezdtem futni a fiúk felé, abban reménykedve, hátha megvédenek, ha arra kerül sor. A magas sarkúkat miért nem futásra tervezték? És hol a francba van már Axe? És mi a faszomért nincs nálam pénz, hogy visszamehessek abba a lepratelepre? Esküszöm, kinyírom a bátyám. Vagy még jobb: megszabadítom a kedvenc játékszerétől. Remélem, legalább nem fog működni neki. Kifulladva értem a buszmegálló hátához, néhány másodperccel megelőzve a Mercedest. A kocsi lassított, majd néhány méterrel távolabb tőlem megállt. Mégis miből gondolom, hogy ezek a srácok majd megvédenek engem? Hisz nem is ismernek. Per pillanat a tervem nem is tűnt olyan nagyszerűnek. Lehajtottam a fejem, abban reménykedve, hátha veszi a lapot a sofőr. Néhány másodpercig reszketve álltam így, majd meghallottam, ahogy nyílik az ajtó…

    
         ( Edward szemszöge)


Még mindig nem tudtam magamhoz térni a lányok bosszújától, pedig bejelentésük óta már eltelt 2 óra. Mikor Emmett és Jasper meghallották, mit eszeltek ki számukra a párjaik, szó szerint sokkot kaptak. Miután felébredtek döbbenetükből, kijelentették, hogy inkább szúrnák ki a szemüket, minthogy végrehajtsák ezt a feladatot. Mivel fenyegetésük nem hatotta meg a lányokat, átváltottak hisztis gyerekbe. Ezzel sem tudták meggyőzni párjukat, így durcásan elviharzottak. Engem nagyon szórakoztatott az előadásuk, végig szakadtam rajtuk. Nem is tudom, nevettem-e már ennyit, amennyit az elmúlt pár órában. Mire nem jó egy bolond család, nem igaz? De azért azt kitalálni egy pasinak, hogy öltözzön be lánynak, sztriptízeljen egy másik hímegyednek, míg az az Aqua: Barbie girl című számát énekli, persze acapellán? Nem igazán mindennapi megbocsátási feltétel. Ráadásul, ha még tudnák szerencsétlenek, hogy mindezt videóra veszem. De nem fogok árulkodni. Az gyerekes viselkedés lenne a részemről. És Esme megtanított a baseball meccsek alatt, hogy ne legyek gyerekes.

    
      ( Jasper szemszöge)


- Nem hiszem el, hogy Alice rá tudott venni minderre – kezdek el morogni Emmettnek, miközben lerakom az utolsó adag tűzifát is a földre. Bátyám meggyújt egy gyufát, majd alágyújt a farakásnak. Miért kell ehhez még tábortűz is? Nem eléggé megalázó már így is? Esküszöm, soha többé nem követek el semmi hülyeséget.
- Megvannak a módszerei – rántja meg a vállát, s kivételesen teljes mértékben egyetértek vele.
- Ahogy Rosalie-nak is – tapintok a lényegre.
- Mit tehetnénk? Férfiak vagyunk, s gyengék – dob rá a tűzre egy fát. Rövid időn belül már másodszor értek vele egyet. Ez azért már beteges.
- Inkább húzzunk sorsot – nem tudom eldönteni, melyik a rosszabb: énekelni, vagy lányként sztriptízelni. Emmett kivesz két gyufát a skatulyából, egyet eltör, majd megfordul, s összekeveri őket. Miután ezzel végzett, visszafordult kezében a két gyufával. Mielőtt még húznék, tisztázom a helyzetet.
- Akié a rövidebb, az öltözik be lánynak, s táncol. A húzás után már nincs reklamáció. Rendben? – fivérem bólint, én pedig a szemem a két gyufa között járatom, mintha ezáltal kiderülne, melyik a rövidebb. De sajnos nincs így. Néhány másodperc vacillálás után végre elszánom magam, s húzok. Mikor megláttam a gyufát, azt hittem, elájulok…

    
         ( Edward szemszöge)


Pontosan 11-kor kiült a család a tábortűzhöz, persze Hanna kivételével. Nem szeretném, hogy szegénynek pszichés problémái legyenek a mai este után. A lányok mosolyogva várják a fiúkat, míg Carlisle-ék még mindig nem tudták felfogni, hogy mi fogja kezdetét venni néhány másodpercen belül. A fiúk gondolataik alapján mindjárt ideérnek. Még előttem is sikeresen titkolták, hogy kire, melyik szerep jutott. Pillantásom a fára szegeződött, ami mögül kiléptek. Amint megláttam őket, kitört belőlem a nevetés. A családom se volt képes visszafojtani kacagását.







 Emmetten egy rózsaszín szatén alkalmi ruha díszelgett, aminek a mellrésze alatt egy hatalmas masni díszelgett. A ruhadarab épphogy a feneke aljáig ért. Látszik, hogy nem ilyen nagy melákra tervezték. A lábára rózsaszín playboy szandált húzott, de azért a fekete zokniját nem hagyta otthon. Ajkát rózsaszín rúzzsal próbálta kiemelni, bár látszott a technikáján, hogy nem igazán gyakorlott ebben. Sikerült a szájának vonalát igen sokszor elhagynia. Kiegészítőként a fején egy fehér kalapot viselt, a kezében pedig egy rózsaszín napernyőt tartott. Tipikus plázacica. Erre a gondolatra ismét előtört belőlem a nevetés. A kis pink mániásról áttértem Jasperre.



Rajta egy szűkszárú fekete bőrnadrág díszelgett, amiben úgy nézett ki, mintha beszart volna. Biztos elnyomja a tojásait. A lábán magas szárú bőrcsizma éktelenkedett. Fekete hátterű, feliratos pólót viselt, fekete bőrdzsekivel megfűszerezve. Úgy látszik, belőle buzit kellett csinálni. Fivéreim morogva közelebb lépkedtek.

- Hi Barbie! – szólalt meg Jasper.

- Hi Ken! – csendült fel Emmett hangja elvékonyítva.

- You Wanna Go For A Ride?

- Sure, Ken!

- Jump In!

- Ha Ha Ha Ha! – miután végeztek a párbeszéddel, Jasper a helyén maradt, míg Emmett a székhez lépkedett. Leült rá kihúzott háttal, lassan, érzékien széttárta a térdeit, miközben simított egyet a belső combján. Aztán megfordult rajta, fenekével az izgatója felé, rátámaszkodott a támlájára, és megtekerte a csípőjét néhányszor szexin homorítva. Majd felállt, és jelt adott Jaspernek. Aztán egyszerre felcsendült a hangjuk.

I'm A Barbie Girl In The Barbie World
Life In Plastic, It's Fantastic
You Can Brush My Hair, Undress Me Everywhere
Imagination, Life Is Your Creation
Come On, Barbie, Let's Go Party – énekelte Jasper.
I'm A Barbie Girl In The Barbie World
Life In Plastic, It's Fantastic
You Can Brush My Hair, Undress Me Everywhere
Imagination, Life Is Your Creation

A refrén után Jasper nyomta tovább a dalt, Emmett pedig belekezdett a táncába. Folyamatosan tartotta Jasperrel a szemkontaktust. Lassan mozgott, néhányszor közelített felé. Lassan lehúzta az egyik válláról a ruhát, majd a másikról is, de azt egyből vissza is húzta. Megtekerte a csípőjét néhányszor úgy, hogy nyolcasokat írjon le vele. Hátat fordított Jaspernek, majd a válla felett visszanézve puszikat dobált neki. Visszafordult felé, s elkezdte lefelé húzni a ruháját. A csípőjénél megállította az akciót, megnyalta mutatóujját, majd végighúzta a mellkasa közötti részen le, egészen a köldökéig. Ujjával körberajzolta kidolgozott kockáit, miközben benedvesítette ajkát. Ezután teljesen nyújtott lábbal, kidugott popsival előre dőlt, s úgy tolta le a ruháját. Egy szál bokszerben állt előttünk. Felvette a ruhát a földről, és elkezdte magát azzal simogatni. Csípőtekerések közepette lement a földig, majd vissza.

Come On, Barbie, Let's Go Party, Ha Ha Ha, Yeah
Come On, Barbie, Let's Go Party, Oooh, Oooh
Come On, Barbie, Let's Go Party, Ha Ha Ha, Yeah
Come On, Barbie, Let's Go Party, Oooh, Oooh

Az utolsó refrént együtt énekelte Jasperrel.

- Oh, I'm Having So Much Fun! – megindult Jasper felé.

- Well, Barbie, We're Just Getting Started!

- Oh, I Love You Ken! – megállt előtte, s a nyaka köré tekerte a ruháját. A műsor befejeztével mindenki fütyült, s tapsolt. Persze a nevetés sem volt elmaradhatatlan. Mindenki végigkacagta ezt a fantasztikus produkciót. Még szerencse, hogy felvettem az egészet, így lesz valamink rossz napokra. Hát nem csodálatos?



















2010. december 2., csütörtök

Lehetőség

Puszmó azért posztolt, mert egy klubbot ajánlott nektek, amibe én is csatlakozni fogok, mert úgy gondolom, hogy a cél nemes.
De én most azért írok Nektek, úgy, mint a többi blogomon, mert közeledik a karácsony és én valami különlegeset szeretnék.
Kincseim, rengeteget gondolkodtam azon, hogy én mit adjak nektek Karácsonyra. Gondolkodtam azon, hogy írok novellát, de az már megint szomorú lenne stb., illetve egy karácsonyi külön kis fejezeten, de hát azt ugye előttem. De ma kitaláltam mit is adhatnék Nektek. Ez egy felhívás.
Ha van valami novella (egy részbe tömöríthető), fanfic ötleted, de nem akarod megírni, viszont tőlem olvasnád, küldd el nekem e-mailben a rövid összefoglalót, és én névre címezve + egy kis képecskével megírom Neked ajándékba, amit mind mailban elküldöm, mind a blogon olvashatjátok/olvashatjátok. Nagyon örülnék, ha sok munkát adnátok nekem, mert ez egyfajta próbatétel lenne számomra, mennyire tudok helytállni. Kérlek, írj e-mailt ide:
viv.pixie@gmail.com
Téma: Karácsony
A levélben legyen benne: Neved, és a rövid történet összefoglalód.

Küldhettek szomorút is, boldogat is, aranyosat is, vicceset is, bármit. Kíváncsi vagyok, remélem minél több lesz! Puszi:
Alice