23. fejezet- A látomás

Megjöttem :) Gonosz vagyok? Á, dehogy :P Ez az Edi tetszik nekem :D Titta menő :D Nektek?:P Jó olvasást :)

  ( Alice szemszöge)
- Ki öl meg kit? – hozta le Emmett ölében Hannát.
- Edward. Azt a srácot. – feleltem kétségbeesetten.
- Biztos jól vagy, Alice? – mért végig Rosalie.
- Emmett! Menj Bella házához! Legyező utca 49. – bátyám csak állt egy helyben. – Mozdulj már meg, te szerencsétlen! – üvöltöttem rá, mire ő végre vette a lapot, s elrohant Belláékhoz. Edward elvitte a kocsit, de nem is baj. Futva hamarabb megteszi a távolságot. Csak érjen oda! Kérlek, Istenem, csak érjen oda!


   ( Emmett szemszöge)

Nem tudom, miért kell Bellához mennem, de még sohasem láttam ilyen idegesnek Alice-t. Valami komoly dologról lehet szó. Vajon mibe keveredhetett az öcsi? Életében először szerelmes és máris gond van vele. Ha ezt előre tudom, nem engedtem volna ki a házból. Megmaradhatott volna, az én kis mindig szolgálatra kész öcsikémnek. Régi szép idők! Amikor csak egy pajzán gondolatot kellett eleresztenem, és máris az udvaron bunyóztunk. De nem, neki szerelmesnek kell lennie! Most mehetek és hozhatom haza. Nem jól van ez a szereposztás. Neki kellene engem hazahoznia, nem pedig fordítva. Úgy látszik, kezd fakulni a népszerűségem. Milyen világ már az, ahol az öcsi a rosszfiú? És én mi vagyok? Egy aggódó apuka, aki hazahozza? Nem jól van ez így. Még a végén komoly és megbízható vámpír válik belőlem. Ezt nem engedhetem meg! Vissza kell állítanom a régi, jól megszokott imidzsem. Ha az Edwardos felhajtás lezajlott, ki kell találnom valami eszméletlen őrültséget, amitől a hírnevem ismét tündökölni fog. Igen, ez lesz a megoldás!


  ( Alice szemszöge)

Emmett már öt perce elment. Még nem ért oda. Minden pillanatban újabb és újabb látomásaim lesznek. De mindegyiknek ugyanaz a vége: a srác meghal. Miért nem láttam én ezt előre? Ha csak egy perccel előbb látom, ha csak eggyel. Akkor talán megmenthető lenne. De így!
- Na, mi van? Csak nem feladod?- kérdezi gúnyosan Edward.
- Soha. Ne is álmodj róla! – látszik a srácon, hogy már nincs jól. Szája felszakadt, orra eltörött, egész testét vér lepi el. Lehetséges, hogy néhány bordája is eltört. Edwardon egy karcolás sincs. Mondjuk érthető, mivel vámpír. Az egész verekedést úgy bonyolítja le, hogy a másságát ne fedje fel, ugyanis Bella nézi őket. Szegény lány szeméből potyognak a könnyek.
- Milyen érzés szenvedni? – vágja Edward gyomorszájon a fiút. – Érzed a fájdalmat?- csap le ismét ellenfelére. A fiú összerogy.
- Edward, kérlek! Erre már tényleg semmi szükség. Látod, hogy nincs jól. – indul meg felé Bella, de megállítja.
- Mondtam, hogy maradj ott! – szól kissé ingerülten Edward. Bella fivérem hangjától összerezzen, s megtorpan.
- Állj fel! Légy férfi!- morog bátyám. A fiú nagy nehezen feltápászkodik, de már alig áll a lábán.
- Már bocsánatot kértem Bellától. Fiatal voltam és hülye. Már megbántam. – a fiút elhagyta az ereje, térdei felmondták a szolgálatot.
- Azt mondtam állj fel! – rántja fel a földről bátyám.
- És Bella nem volt fiatal? Arra nem gondoltál, hogy összetöröd egy ártatlan lány szívét?- Edward a kezei közt tartotta a fiú testét, s dühösen a szemébe nézett. A fiú nem válaszolt. Csak vért köpött folyamatosan.
- Bassza meg! Kérdeztem valamit, az Istenit! Válaszolj! – pofozta fel bátyám a srácot.
- Edward, kérlek! Megölöd. – zokogott Bella.
- Megérdemelné ez a szemét. – szavait átjárja a gyűlölet.
- Nem gondoltam rá. – válaszol nagy nehézségek árán a fiú.
- Azt rögtön gondoltam. – hajította le bátyám a fiút a földre. – És most miért jöttél? Hogy megint bántsd Bellát?- rúgta oldalba a földön fekvőt. A srác már nem tudott védekezni. Képtelen volt rá.
- Nem hallom. Mi a francnak jöttél ide?- rúgott belé ismét. A srác képtelen volt beszélni, az eszméletvesztés határán volt.
- Válaszolj már, a kurva életbe! – dühödött be bátyám, s rugdosni kezdte. A srác néhány pillanattal később meghalt.
Miért nem változik a látomás? Az Istenit! Hol van már Emmett?

  ( Emmett szemszöge)

Az erdőn seperc alatt átjutottam, de a városban csak lassan tudtam haladni. Miért kell az embereknek az utcán lenniük? Muszáj voltam emberi tempóban haladni. Na meg az sem segített éppen, hogy nem tudtam hová kell mennem. Szerencsére egy idős hölgy adott útbaigazítást, így már a megfelelő ház felé tartottam. Ha minden igaz, ha itt befordulok, akkor a Legyező utcán kötök ki. Igen, itt is a tábla. Mikor befordultam a sarkon, rögtön megéreztem a vér szagát. Ez nem túl jó előjel. Emberi tempóban futni kezdtem, mert voltak szemtanúk. Belláék háza természetesen az utca végén van. Miért is ne? Néhány idős ember idegesen pillantgatott abba az irányba, ahová tartok. Szóval tényleg komoly dologról van szó.
- Ne, Edward! – hallottam meg Bella hangját. Leszarom a szemtanúkat. Gyorsabb tempóra kapcsoltam.


Ui: Komikat ne felejtsétek el, lécci :) Köszi :)